Érvek és ellenérvek a 60 és a 90 perces órák mellett.
Amikor annak idején – jó 15 éve – a szakmát kezdtem, azon a néhány helyen, ahol volt jógaóra, általában másfél óráig tartottuk.
Ahogy viszont néhány újonnan nyílt/nyíló központ kínálatát és üzleti modelljét nézem, terjednek a 60, sőt 45 perces foglalkozások.
Aerobik, pilates, body art stb. órákon mindig is a 60 perc – ami inkább 50-55 – volt a bevett gyakorlat, mely úgy látszik, átgyűrűzik bizonyos helyeken a jógaórákra is.
Vizsgáljuk meg a dolgot!
A 60 perces óra kétségkívül időhatékony. A központ vagy oktató több foglalkozást tud nyújtani adott idő alatt. Ez hozzájárul anyagi biztonságához, illetve több ideje marad tanulni, pihenni stb.
Az időhiányos vendégnek nem kell annyira rohannia, ha be akar érni a munkahelyére reggel.
Hátrány, hogy az elmélet, a lazítás, a meditáció, a légzőgyakorlatok, a ráhangolódás és elmélyülés szerintem nem férnek bele.
A 80-90 perces óra lehetőséget ad a teljes elmélyedésre és kikapcsolódásra. Bizonyos mélységek, hatások eléréséhez időre van szükség. És most nem arra gondolok, hogy ne lehetne akár 15 perc alatt elfáradni, vagy keményen gyakorolni. Arról a minőségi változásról beszélek, összélményről, melynek pl. egy negyed órás lazítás előfeltétel.
Hátrány a sietség, rohanó világunk okozta időhiány.
Oktatóként bármit meg lehet oldani.
Mindazonáltal szeretem egyik legértékesebb kincsemet, az időmet ajándékozni a vendégeimnek.
Lássuk, Te melyiket szereted jobban, 60 vagy 90 perces óra?
Sziasztok!
A 90 percesre szavazok. Időhiányban szenved mindenki, mert mindig csak rohanunk és pont magunkkal foglalkozunk a legkevesebbet. Még a jóga órát is kurtítsuk meg fél órával, hogy itt is a rohanásról és ne önmagunkról szóljon az a kicsiny kis idő? Hát nem. Ha kialakítjuk a saját életünket, a saját utunkat járjuk, akkor bele kell férnie másfél órának a magunkkal való foglalatoskodásnak is (persze a jógán kívül is lehet sokféle ilyen dolog). Legalább egyszer, de lehet többször is hetente. Utána minden sokkal könnyebben megy és azt tapasztalom, mintha több időm is lenne utána. Talán a gondolataink ennyire megváltoztatnak bennünket? Most is munkába kellene készülődnöm, de van még időm, pedig délelőtt egy 90 perces órán voltam. Megérte! Csak ajánlani tudom MINDENKINEK, hogy adja meg magának azt a bizonyos IDŐ nevezetű dolgot, mert többszörösen visszatérül (időben és energiában egyaránt)! Szép napokat és kitartó gyakorlást! Üdv: Móni
Ráadásul, Móni, sokat utazol, hogy részt vegyél az órákon, nem a szomszéd utcából jössz.
Éljen!
Tudod Ákos, Budán lakok, de nem vagyok budai, így azért még átnézek hetente a pesti oldalra is.:):):)