Nem ritka, ha ugyanarról a jelenségről – melynek objektívnak kellene lennie, teljesen ellentétes dolgokat, tanácsokat olvasol. Sótémában is ez a helyzet.
A minap írtam egy blogbejegyzést, melyben tanácsokat adtam a nyári meleg elviselésére.
Ezen tanácsok egyike volt a só elhagyása, melyet azzal indokoltam, kiszárítja a szervezetet.Ennek kapcsán bukkant felszínre a nagy sómítosz, mely két táborra osztja a fogyasztókat.
A sóhívek – és itt a szervetlen kősóról, a NaCl-ről van szó – azt állítják, a só egészséges, fogyasztása kötelező, és az a nézet, hogy emelné a vérnyomást, nem igaz, sőt (vagy inkább stílszerűen sót).
Egyes sóhívek még azt is javasolják, 8-10 g sót vízbe kell rakni, és meginni.
Fő érvük a szokások – régen is sózták a paradicsomot, ezért biztos jó, illetve az izzadás során elvesztett sómennyiséget pótolni kell.
Azt is állítják, hogy a sóbányák fontosak voltak a királyságokban, ez mutatja szerintük egyészségügyi hasznát, szerintem kereskedelmi értéket.
A másik oldal – melyet magam is vallok, a következőképpen gondolkodik a sófogyasztásról:
1, Ásványi anyagokra természetesen szükség van, ezeket hívja a köznyelv sóknak.
Kétféle úton kerülnek a szervezetünkbe: szervetlen (konyhasó) és szerves (növények) formában.
A kettő között az a különbség, hogy a szervetlen ásványi anyagokat a növények szerves, organkus sókká alakítja. Ezeket a megelevenített növényi sókat kellene fogyasztanunk.
Az állatvilág és az ember nem képes hasznosítani a szervetlen anyagokat. Ha tudnánk, ehetnénk vasszöget, aluminiumdarabokat, rézkilincset, földet stb.
Ezt azonban senki nem teszi, mert csak a növény képes rá.
A négy legfontosabb ásványi só a kalcium, kálium, nátrium és a magnézium.
2, A négy legfontosabb ásványi anyag szerepe és forrásai
Rövid leírást olvashatsz a ásványi anyagok szerepéről és szerves forrásairól.
Kalcium
Szerepe: csontok, fogak, köröm képzése, egészsége. Hiánya csontritkulást, izomgörcsöket, körömtöredezést okoz.
Természetes forrásai: mák, szezámmag, olajos magvak, mazsola és petrezselyem
Kálium
Szerepe: az izmok helyes működése, sav-bázis egyensúly fenntartása, nyugodt, lelkiállapot fenntartása. Hiánya lelassult mozgást eredményez, gyengülnek a reflexek, károsodik az izomrendszer, csökken a bélperisztalika, vizesedés.
Természetes forrásai: petrezselyem, citrusfélék, dinnye, sárgabarack, paradicsom, vízitorma, mentalevél, banán.
Nátrium
Szerepe: elektrolitegyensúly fenntartása, izomműkdés. Hiányát az idegrendszer sínyli meg leginkább.
Természetes forrásai: a nyers zöldségek, pl. cékla, sárgarépa, retek és articsóka, árpa.
Magnézum
Szerepe: az izomműködésben fontos, főleg a szívizomnak van rá szüksége, segíti a belső szervek működését. Hiánya izomgörcsök, vese- és májkárosodást eredményez.
Természetes forrásai: búzakorpa, zab, dió, kukorica, olajos magvak, csalán, füge, grépfrút.
Nem kérdés, hogy a nátriumra szükséged van. Fontos, hogy ezt a nélkülözhetetlen anyagot szerves formában kapja meg a szervezeted!
Szervetlen formában mindössze 4-5 g-ra van szükséged, amit bőven tartalmaz az élelmiszer, már utánsózás nélkül is. Egy átlagos táplálkozáson élő ember 20-30 g-ot is eszik belőle, melyet a vese nem tud kiválasztani.
3, A túlzott sófogyasztás következményei
Már dr. Bieler is levezette a folyamatot, melyben a szervetlen só tönkreteszi a vesegomolyagokat, és ez vezet a vérnyomás megemelkedéséhez. A magas vérnyomás egyre fiatalabb korban jelentkezik, és ennek fő fizikai oka a túlzott sófogyasztás, melyet a vesék már nem tudnak kiválasztani.
A felesleges só megköti a szervezetben a vizet, ödémák alakulnak ki. A vizes elhízás egyik oka! Ez pedig megterheli a szívet.
A sóbevitel tompítja a természetes ízérzékelést, és mindent íztelennek érez az ember. Nagyapám mindent vastagon sózott, mondván, hogy legyen egy kis íze.
A sóról való leszokás visszaállítja az természetes ízérzékelést, és csodálatos új ízeket és élvezetet fedezhetsz fel étkezéseid során.
4, Mit jelent a kiizadt só?
A sóhívők szerint a testmozgás, meleg miatti izzadással sóveszteséggel jár, és ezt a sót pótolni kell közvetlenül akár kősó evésével is.
Megint csak nagyapámra hivatkoznék, aki annyit sózott, hogy a nyári melegben fehéren ragyogott hátán a só. Gyakran látok másokon szintén nyári melegben fehér színű izzadságfoltokat sötétebb ruhán. Ahogy a víz elpárolog, a fehér só ott marad.
Ez annak a jele, hogy a vesék már nem győzik kiválasztani a sót, ezért a bőrön keresztül szabadul meg a szervezeted tőle.
Ne aggódj, örülj, hogy távozik. Ez annak a jele, hogy rengeteg felhalmozódott só van a szervezetedben.
5, Gloria victis, avagy a só létjogosultsága
A só tartósítószer, ezért volt régen keresett árucikk. Serkentőszer is, ezért is adták a versenylovaknak, ahogy azt a sóhívők állítják, csak éppen nem azért, hogy a ló egészséges, hanem teljesítményfokozás miatt. Persze ez nem tett jót a lónak, ugyanúgy, mint a doppingszer sem jó a sportolónak, csak segít megnyerni a versenyt, föláldozva az egészségét.
Amiért a só mégis kell a háztartásba.
Nagyon jót tesz a bőrnek, ezért a fürdővízben a helye.
Jól lehet vele orrot mosni, öblíteni, mert elveszi a víz szúrósságát.
Mivel megköti a vizet, olyan helyekre lehet tenni, amit szárazon szeretnél tartani.
Összefoglalva
Szerves sót fogyassz a szervetlen helyett!
A szerves só forrása a növényvilág, lásd fönt, egyél belőlük minél többet.
Neked mi a véleményed a sófogyasztásról?
Kedves Ákos!
Jó tippek köszi. Ezek szerint János bácsi is leszokhatna arról hogy fekete sótömböket dobál az akolba a marháinak. De lehet hogy meghányta vetette és kiderült hogy költségesebb volna mindezt céklából, répából meg petrezselyemből beimátkozni az istenatta állat bendőjébe…míg a sótömböt meg magától nyalja. (remélem most ezzel nem az derült ki hogy nem értettem meg semmit a cikkből..:)
Kedves Ákos!
Ez a cikk hiteltelenné tesz téged, mert a benne foglatak nélkülözik a valóságot.
A hivatkozott dr. Bieler bizonyos érdekkörök megrendelését teljesítette, jelentős anyagi támogatásért…
Több link alatt is elérhető a valóság a sóról, de te nem olvastad el, legfeljebb csak beleolvastál. Kölönben tudnád hogy csak a hivatalos orvoslás nem elismeri el hogy a nátriumklorid nem növeli a vérnyomást és a só ezernyi oknál fogva szükséges a szervezet számára, mégpedig olyan mennyiségben mint a régmúltban.
Hogy nem olvastad el az általad “sóhívőknek” nevezettek írásait arra ebből is lehet következtetni:
“Fő érvük a szokások – régen is sózták a paradicsomot, ezért biztos jó, illetve az izzadás során elvesztett sómennyiséget pótolni kell.
Azt is állítják, hogy a sóbányák fontosak voltak a királyságokban, ez mutatja szerintük egyészségügyi hasznát, szerintem kereskedelmi értéket.”
Kedves Ákos. A só, nem szárítja ki a szervezetet, hanem működteti a renin-angiotenzin-rendszert.
A növényekben pedig a káliumhoz képest csak töredék mennyiségű nátrium van. A vérben a Na:K aránya 30:1 kell legyen. S ezt csak só bevitelével lehet elérni.
A szervezet valóban csak a szerves sók hasznosítására képes, de van egy kivétel: a nátriumklorid, amelyet szervetlenül is hasznosítani tud.
Azon kívül a sóban lévő klórra is szükség van.
(A szabad klór, méreg a sejteknek!)
Éppen mielőtt ide tévedtem, olvastam egy cikket Prof. Dr. Hummel Zoltán honlapján. Olvasd el te is.
Nem csak a só okán hanem egyéb szempontból is érdemes elolvasni.)
A vér nátrium- és káliumszintje az ozmolaritás két legfontosabb paramétere. A szükségesnél kevesebb só bevitele miatt alacsonyabbá válik a vér nátriumszintje. Felborul a normális Na:K aránya. A renin-angiotenzin-rendszer nem tudja ellátni a feladatát. Mindez számos betegség forrása.
A Dr. Hummel, Prof. Dr. Papp Lajos és mindazok akikre azok alatt a linkek alatt hivatkoznak amiket te elmulasztottál áttanulmányozni amielőtt megírtad a cikkedet, orvosok, kutatók, akik mind azt állítják hogy a só létfontosságú, de nem az ajánlott 2-3-4 gramm mennyiségben, hanem 10-25 g napi mennyiségben, a tápanyagok hasznosításának a képessége, a testtömeg és az elfogyasztott víz mennyiségének a függvényében.
Egyébként én biokémikus vagyok, s feltehetőleg valamivel többet tanultam arról amibe te beleártottad magad. – De bocsánat, nem akartalak megsérteni.
Üdvözlettel: dr. Balatoni Éva
Drága Évi, a magyarok többsége nem veszi észre ha az egészség ellen kampányol valaki. Sztem te sem.
A magyarok buták. Ne erőlködj a felvilágosítással mert reménytelen.
Itt, az Ákos tereli a magyarokat.
Kedves Éva!
Köszönöm a hozzászólásodat.
Hiteltelenné akkor tenne, ha nem így élnék már 17 éve. Sómentesen. Az említett betegségek nélkül.
S hogy a dolog ne álljon meg a szubjektivitásnál, több száz sómentesen táplálkozó embert ismerek. Ha valamire szükség van, és hiányzik, nagyon gyorsan kiderül. Főleg, ahogy az idézett orvosok állítják: létfontosságú.
Egy természettudóstól érdekes kijelentés, hogy ismeri a valóságot, míg a vele nem egy véleményen lévő nem.
Ez nem tudományos vita, hanem tekintélyelven lesöpörni az ellentétes állásponton lévőket, akik közül dr. Bieler csak egy volt.
Fölöslegesnem tartom a többi orvost, tudóst, természetgyógyászt megemlíteni, hiszen ezek után bármelyikről kijelentheted, hogy érdekkörök megrendelését teljesítette, pénzért.
Pontosan tudod, hogy hivatalos orvoslás mint olyan nem létezik, mert nincs egységes álláspontjuk. Mindenki döntse el, melyik témában kinek hisz, kit tart hitelesnek.
Csak egyet hadd említsek, a hivatkozott cikked kapcsán. A szénsavas ital lúgosító hatásáról ír a “székletszabályzás szakértője”, ami az általam hitelesnek tartott orvosok véleményének tökéletesen ellentmond.
Ráadásul még ihatatlan is, és aki kellően kifinomulttá tette magát pl. böjtökkel, az igen erősen érzi a maró hatást.
A fröccsöt inni kerékpározás közben rész kimondottan viccesnek tartom, főleg egy orvos tollából. Reméljük, hogy a hummeliste kerékpározókat nem szondáztatják. 🙂
Arról, hogy mennyit tanultam elméletben életmódot, és mennyi gyakorlati év kísérlete és tapasztalata van mögöttem, inkább nem beszélek, hiszen eldöntötted a kérdést, hogy mennyire vagyok tájékozott.
Örülök az ellenérveknek mindazonáltal, mert fontosnak tartom megismerni azokat a nézőpontokat, melyek sajátomtól ellentétesek. Természetesen annak ellenére, hogy nem értek velük egyet.
Köszönettel:
Ákos
De jó hogy újra benéztem ide… Volt egy sejtésem és nem tévedtem.
Kedves Ákos!
„Ez nem tudományos vita, hanem tekintélyelven lesöpörni az ellentétes állásponton lévőket, akik közül dr. Bieler csak egy volt.
Fölöslegesnem tartom a többi orvost, tudóst, természetgyógyászt megemlíteni, hiszen ezek után bármelyikről kijelentheted, hogy érdekkörök megrendelését teljesítette, pénzért.”
Ez nagyon sajátos nézőpont a részedről, mivel úgy fogalmazol, mintha azok az orvosok lennének többen akik a sófogyasztás mellett kardoskodnak. Nem, Kedves Ákos. Pont ők vannak kevesen, és sajnos elenyészően kevesen. Nem ők söprik le a más állásponton lévőket, hanem fordítva. A Bielerek mögött a gyógyszeripar áll és minden eszközzel igyekszik hiteltelenné tenni a valódi kutatásokat és az olyanokét előtérbe tolni mint a Bieleré.
Hidd el, senki se akar téged rábeszélni semmire, én sem. Mindössze annyit merészeltem állítani hogy én értek ahhoz amihez hozzászóltam, te pedig láthatóan nem.
A saját élettapasztalatodat említed. S márpedig az garantáltan félrevezet téged…
A te életed… De hadd mondjam el még, ogy az emberi szervezet nagyon hosszan képes elviselni szinte bármelyik tápanyagnak a hiányát, anélkül hogy észrevennénk. Akár élethosszig. De egészen biztosan tovább élhettünk volna, ha nem kellett vona a szervezetünknek egész életünkben valemely tápanyag hiánnyával küzdeni. (A só is, tápanyag.)
Te, ne egyél sót, ha úgy véled hogy nincs szükséged rá. De ne beszélj le róla másokat, mert azzal rosszat teszel.
A növényekben nincs annyi nátrium amennyi ahhoz kell hogy a vérszinted megfelelő legyen. A vér normális nátrium szintje 142 mmol/l. (140-144 mmol/l között megfelelő.) A káliumé 4,5-5 mmol/l. Ezek, az ozmolaritás meghatározó paraméterei. Azok a tudósok akik ezeket az értékeket megállapították, az egész életüket szentelték a kutatásaiknak. S már megbocsáss, szerintem elég nagy ostobaságra vall az ő hozzáértésüket lekicsinyleni, a saját vélkedésünk ellenében.
„Pontosan tudod, hogy hivatalos orvoslás mint olyan nem létezik, mert nincs egységes álláspontjuk. Mindenki döntse el, melyik témában kinek hisz, kit tart hitelesnek.”
Ezzel azt sugallod, mintha én a “hivatalos orvoslást” képviselném. Pedig egyáltalán nem így van. Egyrészt mint már említettem én biológus vagyok. S nem orvos.
Némileg egyet kell értsek veled, mert a hivatalos orvoslás – ahogyan te nevezted, szerintem se hiteles. De sajnos nagyon is egységes álláspontjuk van, – minden dogmájukban egyetértenek. (Lásd koleszterin, zsír, só, stb.)
„Csak egyet hadd említsek, a hivatkozott cikked kapcsán. A szénsavas ital lúgosító hatásáról ír a “székletszabályzás szakértője”, ami az általam hitelesnek tartott orvosok véleményének tökéletesen ellentmond.”
Prof. dr. Hummel Zoltán, kiváló szakember. A “székletszabályzás szakértőjének” nevezni, szerintem nagyfokú tiszteletlenség, a lealacsonyító véleményed pedig, szerintem minősít téged. A Hummel dr. sem a többség által preferált hamis ismereteket képviseli. Kifejlesztett valamit amire méltán lehetünk büszkék, hiszen az egész világon ismerik és elismerik a munkásságát, a kutatásait. A te általad hitelesnek tartott orvosok, szerintem a kisujjáig sem érnek fel.
S egyáltalán nem a “szénsavas italok lúgosító hatásáról” írt a cikkében, hanem arról, hogy a sót hosszú távon nem nélkülözhetjük, mert a sónak fontos biokémiai funkciója van a zervezetünkben. (Még azon túl is amit fentebb már leírtam). Ezért linkeltem be. Igen, ő egy vicces ember. S ez meg miért baj?
Kedves Ákos. Igen, a “tájékozottságod”, előttem eldöntött kérdés. A te weboldalad Kedves Ákos, olyan “vak vezet világtalant”.
Ismét kihangsúlyozom azonban, hogy távol állt tőlem a szándék hogy megsérselek. Viszont láthatóan te mindenáron felül akarsz kerekedni mindenkin, azokon is akikhez tudásban, képzettségben nem érsz fel. Megpróbáltam ezt helyre tenni. De a részemről ennyi volt, nem óhajtok veled meddő vitát folytatni. Azonban a mielőtt még azt mondhatnád hogy nem tekintettelek vitapartnernek, hadd lőjem le e poénodat jó előre: A képzetlenséged, bár tény, (és előttem eldöntött kérdés volt már akkor, amikor elolvastam a fenti írásodat) de én ezt nem tekintettem kritériumnak ahhoz hogy írjak az oldaladra. Én mindenkit tisztelek, téged is Kedves Ákos. Megpróbáltam segíteni. Ennyit tehettem.
Végezetül, valamit még megsúgok neked. Úgy gondolom, hogy mivel nem reagáltál rá, az utánam hozzászóló drbubó tömör és velős mondandóját aligha nem félre értelmezted. Ő nekem adott igazat: Tereled a magyarokat. – De rossz irányba.
Üdv.: dr. Balatoni Éva
Üdv! Nem tudom és nem is akarom eldönteni a nagy sóvitát. Csak megjegyezném: eléggé döbbenetes, hogy tudósok (orvosok, biológusok, biokémikusok, …) hada évtizedek óta nem tud megegyezésre jutni a témában. Sokat gondolkodtam ezen, most ‘rájöttem’ a rejtély nyitjára: lehet, hogy az a 10-15-20 gr só ide vagy oda, teljesen mindegy! Egyszerűen nincs jelentősége. Mondjuk a 0-nak meg a 300 g-nak már lehetne 🙂
Én magam az aktuális divatnak megfelelően voltam már közel 0 diétán, most éppen rengeteg sót fogyasztok. És elárulom: AZ ÉGVILÁGON SEMMI KÜLÖNBSÉGET NEM ÉRZEK.
Mindazonáltal jobban preferálom a kevés sót, úgy nekem jobban kijöttek az ízek.
Árpád
„… 10-15-20 gr só ide vagy oda, teljesen mindegy! Egyszerűen nincs jelentősége.”
De bizony, van jelentősége!
A tartósan kevesebb só bevitele következtében csökkenni fog a vér nátriumszintje. Ha tartósan több sót fogyaszt valaki a kelleténél, akkor magasabbá válik. A szervezet nem működhet kifogástalanul, ha az ozmolaritás nem normális. (Az ozmolaritás két fő paramétere a Na és K vérszintje.)
A szervezet akár extrém hosszu ideig is tudja tolerálni a különböző tápanyagok hiányát (vagy a többletét). Azonban egy határon túl már nem képes rá. A betegségtünetek ezután kezdenek jelentkezni.
A hangsúly a “tartósan” szón van, ami fél- vagy egy évnél is több lehet. (Embere válogatja kinél jelentkezik előbb s kinél később egy vagy több betegségtünet. – Amire majd ezerféle gyógyszert ír fel az orvos, pedig könnyen megeshet hogy csak több sót kellene enni… Az hogy valaki többet eszik belőle a kelleténél, nem jellemző, nyilván azért, mert ehetetlen az étel ha egy bizonyos mértéknél sósabb…)
„Én magam az aktuális divatnak megfelelően voltam már közel 0 diétán, most éppen rengeteg sót fogyasztok. És elárulom: AZ ÉGVILÁGON SEMMI KÜLÖNBSÉGET NEM ÉRZEK.”
Persze hogy nem… Mivel nincs olyan érzékszervünk…
A szervezetünk azonban “pontosan tudja” hogy mennyi az elég. Kiválóan érzékeljülk pl. ha “túl sós” az étel. S azt is ha nem elég sós.
De nincs szükség méricskélésre.
Nincs szükség méricskélésre már csak azért sem, mivel különbözőek vagyunk: Kinek több, kinek kevesebb só az “elég”. Ez, több tényezőtől is függ, úgymint:
– testtömeg,
– a naponta megivott víz és
– a szervezetünk azon képessége, hogy milyen “hatásfokkal” tudja hasznosítani a tápanyagokat.
Ezeknek a függvényében kell több vagy kevesebb só egyikünknek illetve másikunknak.
Nyilvánvaló, hogy egy kisebb testtömegü embernek kevesebb tápanyag kell. (A só is tápanyag, ugyebár.)
A víz azért fontos tényező, mert a szervezetünkben a só mennyisége csak a vízzel együtt értelmezhető.
A számitott menyiség ~16,6 g NaCl, napi 2 l tiszta víz megivása mellett, – ezek a mennyiségek azonban akár jelentősen is eltérhetnek, függően a testtömegtől és a tápanyaghasznosítástól. Így adódik, hogy valakinek jóval kevesebb mint 10 g só is elég, míg másoknak 18-20 g kell vagy mégtöbb.
Egyébként embere válogatja, de a többség szerint a só az ami “kihozza az ízeket”… Szerintem is.
Az előbbihez még…
„… eléggé döbbenetes, hogy tudósok (orvosok, biológusok, biokémikusok, …) hada évtizedek óta nem tud megegyezésre jutni a témában.”
Ez azért van, mert nincs is min megegyezni.
Úgy fél évszázaddal ezelőttig, nem merült fel az hogy mennyi sót eszünk, illetve hogy a só ártalmas volna. Mindenki úgy sózta az ételét ahogyan jólesett. Majd az orvostudomány kitalálta, hogy a só az ami sokaknál a vérnyomás emelkedését okozza. S ebből lett egy dogma, ami mára szinte beleivódott a népekbe. (Mármint a későbben születettekbe.)
Azonban ez egy hamis teória volt, s mára már kiderült a valótlansága ill. a tarthatatlansága, sőt az is, hogy a só nem megbetegít, hanem védőfaktor. (Más kérdés az, hogy a mi hazánkban még ma is ugyanazt szajkózzák. Ugyanis mint ismeretes, mi mindig kullogunk mások után. Ezért van az is többek között, hogy a nyugati államokban már vagy tíz éve kivont gyógyszer nálunk még mindig forgalomban lehet…)
A só-teória egyébként úgy született, hogy patkányoknak adtak nagy mennyiségü sót, amitől jelentősen megugrott a vérnyomásuk. A baj a mértékkel volt (egyrészt). A szerencsétlen patkányoknak ugyanis akkora adag sót adtak be egyszerre, ami embernek is sok. Másrészt a patkány, nem ember. Neki nincs szüksége sóra az életéhez!
Lásd a Szendi Gábor oldalán:
„Már a harmincas években felfigyeltek arra, hogy ha kiveszik a patkány fél veséjét és sóval tömik, akkor magas vérnyomása lesz. De ezek az állatkínzások még csak a vese fontosságát hangsúlyozták. Talán George E. Meneely és munkatársai 1953-as “túlsózott” patkány-vizsgálata indította el a sólavinát? Szegény patkányoknál ödéma és magasvérnyomás alakult ki az extrém sok só fogyasztására. Derek Denton és munkatársai 1994-ben huszonhat szerencsétlen csimpánzt választottak kísérleti alanyul, mondván, hogy a csimpánz 98.6%-ban genetikai rokonunk. Milyen kevés kell ilyen nagy különbséghez! Tizenhárom csimpánzt két éven át egyre nagyobb adag sóval etettek, a végén annyi sót ettek már, mint egy átlagos ember (15 gramm naponta). Ettől alaposan felment a vérnyomásuk. Majd Dentonék szépen visszavették a sóadagjukat és a vérnyomásuk ismét lecsökkent? A sómítosz-hívők szemében ez isten-érv. De ha kicsit belegondolunk, ezek a kísérletek csak arról szólnak, hogy a patkány és a csimpánz nem bírják a sót. Minek is bírnák; amióta a természet megalkotta őket, soha nem kellett sót enniük. Gondolom, hiába a 98.6%-os rokonság, mi meg abba betegednénk bele, ha fán kéne ugrálnunk és egész nap leveleket kéne ennünk. A patkány-stílusú csatorna-élet ártalmairól már nem is beszélve.)
gadol
Kedves gadol, fél-egy évet írsz, mire a sómentes táplálkozás tünteteket mutat. 17 év sómentes táplálkozása bőven túlhaladja ezt az időt, ha csak a személyes példánál maradjunk.
Annak idején édesanyám ijesztgetett a vegetárius táplálkozásom okozta hiányokkal, amik persze majd hosszú távon érnek be. 17 után sincs hiány.
Ja, ő is vegetárius lett. 61 éves, nyugdíjas, kiváló állapotban van, jól néz ki, dolgozik nyugdíj mellett.
Kedves Ákos!
Nézesd meg a vérképed. Ha a nátrium 140 és 144 mmol/l közötti értéket mutat, akkor minden rendben van. Ha viszont nem, akkor előbb vagy utóbb, de szembe fogsz kerülni, nátruim hiánya okozta tünettel.
A fél-, egy év, az a legrövidebb idő, amelyen belül nem mutatkoznak tünetek. (Általában.)
Kicsivel lejjebb Dr. Balatoni Éva kiválóan leírta: „… az emberi szervezet nagyon hosszan képes elviselni szinte bármelyik tápanyagnak a hiányát, anélkül hogy észrevennénk. Akár élethosszig. De egészen biztosan tovább élhettünk volna, ha nem kellett vona a szervezetünknek egész életünkben valemely tápanyag hiánnyával küzdeni.”
Ez vonatkozik a vegetáriánusságra is. Azoknak a szervezete, akik a vega táplálkozást v. életmódot választják, nem is egyféle tápanyag hiányával kénytelen élni. Hoszutávon ez küzdelem, amiről az egyén nem nem tud, nem is tudhat, mivel nem érzékelhető. Nincs rá érzékszervünk. Az ember, Kedves Ákos, mindenevő.
Amiről itt dióhéjban írtam, az a tudomány által feltárt, már több mint félszáz év óta ismert tény. (1970 előtt voltam egyetemista.)
A szervezetünk évmilliók alatt kialakult felépítésén, működésén, nem változtat senkinek a vélekedése.
Ettől függetlenül, Te is és mindenki más is, úgy éli az életét ahogyan akarja. Senki se kényszeríthet Téged arra hogy egyél sót ha Te nem akarsz és/vagy ne legyél vegetáriánus…
gadol