Ebben a cikksorozatban azokról az eszközökről olvashatsz, melyekkel a funkcionális jóga óráin személyesen is gyakorolsz. Mindegyik eszközcsoport külön történettel, eredettel és jelentékeny haszonnal bír. Ebben a részben a perzsa buzogányról (míl) és a vele való edzés hatásairól tájékozódhatsz.
A perzsa buzogányos torna a zurkháne hagyomány részét képezi, amit az UNESCO eszmei kulturális örökséggé nyilvánította.
Mi a perzsa buzogány (míl, meel)?
A perzsa buzogány az ókori perzsa harcosok máig fennmaradt, körkörös mozgásra épülő, funkcionális erő fejlesztésére szolgáló edzőeszköze. Kúp alakú, haladó szinten párban használjuk. Tagadhatatlan a hasonlósága az első részben megismert indiai fabunkóhoz, buzogányhoz (indian club). Nem meglepő, hiszen a két ősi civilizáció kapcsolatban állt egymással. Míg az indiai buzogányként elhíresült faeszköz jobban fejleszti az ügyességet, a buzogányok családjában a perzsa a nagyobb testvér, ezért ezt főleg a funkcionális erő fejlesztésére használjuk.
Kezdd a gyakorlást az indiai buzogánnyal, és folytasd a míllel, és erős leszel, mint a perzsa oroszlán.
A perzsa buzogány (míl) eredettörténete – A zurkháne-hagyomány
Az indiai után most ismét egy egzotikus, ősi kultúrába hívlak meg. Az ókori Perzsiát, a mai Iránt már a történelemóráidról is ismered. Ha másról nem, a görög városállamok ellen folytatott háborúikról: Dareiosz, Xerxész és a legendás halhatatlanok által fémjelezve. A sok ezer éves cikkuratok mellett más építészeti különlegességekről is ismert Irán: a zurkhánéről. Az erőház/erő háza központi része az egy méterre a földbe süllyesztett nyolcszögletű vagy kerek edzőrész, ahol társadalmi osztálytól és vallástól függetlenül egyaránt tornázhattak a résztvevők – ingyen. (Az egyetlen feltétel, hogy egy hónapig csak nézheted az edzéseket.) Irán 500 zurkhánéja adományokból tartja fent magát, cserébe társadalmi munkát végez, például pénzt gyűjt a rászorulóknak.
Az erőház tehát nem csak testi erő fejlesztésének helyszíne, hanem a közösségi összefogás, a társadalmi felelősségvállalás erejének is helyt ad.
Zurkhánét még Azerbajdzsánban és Afganisztánban is találsz.
A zurkhánéban történő – eredetileg harcosoknak szánt – képzésrendszert az UNESCO 2010-ben eszmei kulturális örökséggé nyilvánította. Egyesek szerint a hősi, harcosi tornának (varzes-e pahlaváni) vagy az ősi, hagyományos tornának (varzes-e basztani) elnevezett a módszer évezredekre nyúlik vissza. A középkorban pedig már biztos, hogy így hívták.
Az ősi kultúrákban még a testi, lelki és spirituális szintek egységként jelentek meg, ezért az ősi torna sem csak a testi szintet foglalja magába. Az edzés imával kezdődik, és nagy hangsúlyt fektetnek az erkölcsi fejlődésre, különösképp a szív tisztaságát hangsúlyozzák. A vezető gnosztikus verseket és perzsa mitológiát is tanít. Közösségi értékek, erkölcsi értékrend és vallási tanítás egyaránt részét képezi a hősi tornának.
Perzsia eredeti vallása, a zoroasztrianizmus szerint a testi és tudati erők fokozzák a spirituális kiteljesedést is. Ezért a harcosi kultúrához lelki erények fejlesztése elválaszthatatlanul hozzátartozott. Kedvesség, alázatosság, önzetlenség, lovagias viselkedés, tisztaság, igazságosság és szívélyesség szolgáltatta az alapot, amire a testi erőt építették.
A pahlaváni (hős) szintjét elérő gyakorlónak tehát erőről, képzettségről, lelki erényekről, vallási elvekről és gnosztikus erkölcsi tanításáról is bizonyságot kellett adnia.
Az egyszerűséget nagyra tartották:
Ha tudásra vágysz, tanulj meg mértéket tartani. A fennsíkot nem mossa el a folyó.
Az „edzést” a vezető az ősökhöz intézet fohásszal zárja: kedvességet, békét, barátságot, valamint a szegénység, szenvedés és betegség felszámolását kéri.
A hősi torna (varzes-e pahlaváni) vagy az ősi, hagyományos torna (varzes-e basztaninak) részét képezi a saját testsúlyos és a súlyokat használó gyakorlatok. Utóbbiak fabuzogányokat (míl), vastag fapajzsokat (szang), láncos, fémből készült íjszerű eszközöket használnak. A tánc, a szúfiban jelen lévő forgások, és még a zsonglőrködés pedig ügyességet, egyensúlyt fejleszt.
Mivel magam is zsonglőrködöm, azért kiemelném azt a páratlan erő-ügyesség elegyet, amire a zurkháne gyakorlói szert tesznek. Míg a nyugati zsonglőr kultúra 250 g-os, azaz negyed kilós buzogányokat dobál, addig a perzsa buzogányzsonglőrök az erőfejlesztésre használt buzogányaikat használják. Ezek ránézésre 3-5 kg-osnak tűnnek, és 3-4 buzogányt dobálnak fordított fogással.
Vagyis 12-20-szor nagyobb tömegű eszközről beszélünk.
A tánc, a saját testsúlyos és az ellenállásos erősítés, valamint a nehéz buzogányos zsonglőrködés együttes jelenléte új magasságokba röpíti az általunk ismert funkcionális edzéseket.
Az alábbi film jól összefoglalja azt, amit eddig olvastál. Less be a zurkháne titokzatos világába, ahol már az ajtót is olyan alacsonyra készítik, hogy meg kelljen hajolni az ott jelen lévő értékek előtt.
Hogyan került a perzsa erőházkultúra Európába és a nyugati világba?
Azt nem tudjuk pontosan. A ’60-as, ’70-es években az ökölvívó Muhammad Alinak és az iráni pankrátor Iron Sheiknek köszönhetően sokan találkozhattak vele.
Muhammad Ali profi nehézsúlyú ökölvívó világbajnok edzése is tartalmazta a perzsa buzogányt.
Muhammad Ali perzsa barátaival, bal keze a hősi torna (varzes-e pahlaváni) részét képező fapajzson (szang).
A magyarországi helyzet ennél világosabb. Évtizedekkel ezelőtt egy szűk kör Lotfi Farhád iráni származású oktatótól tanulhatott. Hasonlóan a hindu buzogány (indian club) hazai népszerűsítéséhez, Kaczmarski Tamásnak itt is elévülhetetlen érdemei vannak. Sőt, míg a hindu bunkó itt-ott porosodott, a perzsa mílt, és egy alakjában hasonló eszközt használó indiai rendszert (karla kattai) hazánkban neki köszönhetjük.
Ahogy megszoktad tőle a hindu buzogány kapcsán, úgy a perzsa buzogány forgatásában és gyártásában is világszerte elismert. Ide jut az, akit a szenvedély hajt, és ügyet sem vet az őt kezdetben megmosolygó emberekre. Hindu és perzsa buzogányait itt nézheted meg. És ahogy pedig bánik velük, azt ezeken a videókon láthatod, de ne innen tanulj kezdőként!
Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy Szombathelyen vagy a környékén laksz, Tamástól tanulhatsz, és páratlan gyűjteményét használhatod. Budapestiként e sorok írója áll rendelkezésedre, Magyarország második legnagyobb perzsa míl gyűjteményével.
Kaczmarski Tamás, a hazai (perzsa) buzogányos sport méltán legnagyobb alakja. A funkcionális jóga termében lévő összes buzogányt neki köszönhetjük.
A perzsa buzogány (míl) jellemzői
A perzsa buzogányt fából készítik, esetenként ólommal, vassal nehezítik, és sokszor festéssel is díszítik. A hindu bunkóhoz (indian club) hasonlóan ezek a nagy méretű eszközök is egykezesek. Egyenes, hasas vagy tölcsér alakú nyéllel készülnek, lapított markolatgombbal. Az itthoni példányok szinte kizárólag pallókból készült, olajozott vagy lakkozott Kaczmarski-buzogányok.
A fafajták sűrűsége eltérő, ezért a méretük nem csak a tömegük miatt nőtt hatalmasra. Minél kisebb a fa fajsúlya, annál nagyobbat kell készíteni a tervezett tömeghez. A legnagyobb, 9 kg-os gőzölt akácból készült perzsa fabuzogányom 78 cm hosszú, 16 cm-es átmérővel rendelkezik. Ennél lényegesen nagyobb, méter feletti és hatalmas tömegűeket is forgatnak versenyeken. Bizonyos méret fölött a míl használhatósága beszűkül, ezért fémmel is szoktuk tölteni. Ez a két buzogány kiegyenlítése miatt is fontos.
Ahogy a hindu buzogánynál is, a mílnél is az erőkarból származó nyomaték fog számítani, nem a puszta tömeg. Statikus vendégemmel kiszámoltuk, hogy a 9 kg-osomnak kb. 48 Nm a nyomatéka. Ez csak egy szám.
Érzetre olyan a gyakorlatlannak, mintha egy óriással szkanderoznál, ahogy az erő csavarja a karjaidat.
Mondom: a buzogány hosszúkás alakjából adódóan ez a súlyzóhoz képest könnyű tömeg megtévesztő, és sokkal nehezebbnek tűnik.
Az erőkar miatt a nyomaték nagy erőhatást ró a tenyérre, alkarra, vállakra és a törzsizomzatra, amit izomerővel kell legyőznöd.
Hogyan használd a perzsa buzogányt (míl) és mire számíts a gyakorlás közben?
Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy a míl nem játék: egy hatékony eszköz minden esetben veszélyes is.
Semmi sem áll távolabb a gépesített edzőtermek izolációs gyakorlataitól, mint a fejnehéz buzogányokkal való edzés. Míg fekve nyomni szinte azonnal megtanulsz, amikor megmutatják, a buzogányforgatás mozdulatainak csiszolása éveket vesz igénybe. Gyakorlása nemcsak erőt, hanem képzett idegrendszert, ügyeséget igényel, ezért ne videók alapján kezdd el.
Ne kockáztass egy fél évig tartó vállsérülést és az azzal járó szenvedést, kudarcélményt. Keress egy profi oktatót, aki bejárta már a tanulás útvesztőjének zsákutcáit.
Kezdőként először két kézzel egy buzogányt fogva gyakorlod be az alapmozdulatokat, lábmunka nélkül, kb. 2-3 kg-os buzogánnyal. Előtte azonban fél-egy kg-os hindu buzogánnyal gyakorlunk, így készítve elő a legsérülékenyebb ízületedet, a válladat. Majd egy kézzel fogva egyet, amire kitalálták. A végső szint pedig az, amikor mindkét kézben egy-egy buzogányt tartva végzel akár eltérő mozdulatokat, eltérő ütemben.
A hosszú buzogány teteje össze-vissza mozog, így állandóan egyensúlyban kell tartanod a legkülönfélébb irányokba dőlő buzogányokat. A nagy tömegnek, és a gigászi nyomatékoknak köszönhetően a hindutól eltérően a perzsa buzogány erős vállakat, alkart és hihetetlen core-izomzatot fejleszt.
Hogy mit jelent ez a gyakorlatban?
Nekem azt, hogy nyaraláskor 2 órán keresztül dobálom a sikamlós, kalimpáló gyereket a medencében fáradtság, váll- és gerincsérülés nélkül. (Az “apamégegyszer!” itt lépett szintet: “apamégszázszor!”) A rugalmas erő mindig jól jön: számtalanszor segítettem rászorulóknak le vagy fel nagy, szabálytalan terheket villamosra. Hiszen az erő legmagasabb foka, amikor a rászorulók számára rendelkezésre bocsájtod.
Szomorú, de sokan vannak, akiknek egy pár kg-os táska cipelése, vagy egy hosszabb gyaloglás is derékfájást okoz. Ők sok jóból kimaradnak…
A perzsa buzogánytorna egyik legnagyobb értéke a mindennapi életedre, hogy megtanulsz nagy, teljesen bizonytalanul mozgó, imbolygó tárgyakat kezelni magabiztosan.
A perzsa fabuzogány (míl) helye a funkcionális jógában
A hagyományos indiai jóga nem alkalmaz ellenállással (súly, gumiszalag stb.) végzett gyakorlatokat. A funkcionális jóga azonban bővelkedik ebben, jó okkal. A csontritkulás és szarkopénia civilizációs betegségei soha nem látott mértékben okozza az emberi test hanyatlását. Ha csak nem végzel naponta több óra, változatos, szimmetrikus fizikai munkát, ellenállásos erőfejlesztésre is szükséged van. Ne feledd: a jógát nem akkor találták ki, amikor a lakosság nagy része a számítógép mögé költözött. Az ókor és a középkor emberei még eleget mozogtak.
A funkcionális jógában az ellenállásos edzést leginkább a perzsa buzogánnyal végezzük.
A funkcionális jógában a kimozgatások és a kisbuzogányok (indian club) forgatása után kezdjük el a „hősi tornát”. Kezdetben két kézzel fogva egy eszközt áthúzásokat végzünk, sokáig kerülve a ballisztikus gyakorlatokat. Ezek után a guggolásokat egészítjük ki barbár guggolássá, amikor guggolás közben a felsőtestet is bevonva buzogányos gyakorlatokat végzel.
A funkcionális jóga válasza a csontritkulásra és izomvesztésre: a barbár guggolás. Kezdetben egy, haladó szinten két perzsa vagy acélbuzogánnyal.
A perzsa buzogány „rugalmas erőt”, azaz ügyességet igénylő erőt fejleszt, ami sokkal inkább egy összképességi megközelítés, funkcionális edzés, mint a vezetett pályás gépi erősítés (ennek is megvan a helye).
Ezért fontos, hogy használd őket, akár jógázol, akár nem:
- a gerincvédelmed miatt, azaz felépíted a gerincedet ülőmunkától, balesetektől megvédő izomfűzőt,
- a vállövi izmaid megerősítése miatt, hogy elkerüld a vállsérüléseket (hiszen a vállízületed a legsérülékenyebb ízületed),
- a felsőtest izmainak megerősítése érdekében,
- a karjaid, alkarjaid és fogáserőd fejlesztése érdekében (sokan panaszkodnak csuklófájdalomra a fekvőtámasz tartása miatt, ez az izomtalanság és merevség miatt van),
- használható, életszerű funkcionális erő fejlesztésére,
- a terhelés miatt visszafordul a csontritkulás – képen látható barbár guggolás például egyedülálló módon egyszerre terheli azt a három testrészt, melyekben leghamarabb kialakul a csontritkulás (combnyak, ágyéki gerinc, csukló)
- és ami az egyik legfontosabb: az idegrendszered és koordinációd és testtudatosságod fejlesztésére.
Utoljára, de nem utolsósorban a perzsa buzogány használata a jelenbe hoz. Számtalanszor vettem észre, hogy a vendégeim a képzelet világába révedve gépiesen gyakorolnak, nincsenek jelen.
A perzsa buzogányok imbolygása rákényszerítenek, hogy arra figyelj, amit csinálsz. Amikor nem figyelsz, kicsavarodhat a kezedből a míl, fejbe vág, vagy végig szántod vele a koponyatetődet.
Nincs több múlton rágódás, jövőn aggódás – a buzogány a jelenbe hoz.
Kiszorít a fejedből minden felesleges gondolatot, hogy elérj egy magasabb, stresszmentes, boldog tudatállapotba.
A buzogányoknak ezt a tulajdonságát tartom az egyik legfontosabbnak.
Miért kezdd el a perzsa buzogány gyakorlását? – a buzogányos torna egészségügyi hasznai:
A míllel stresszoldást is végzel
Annyira fontosnak tartom, hogy megismétlem, és ezzel kezdem a felsorolást. A perzsa buzogány gyakorlása nagy összpontosítást igényel, így a jelentbe hoz, és eltereli a figyelmedet a zavaró gondolataidról.
Egy nap 55-60000 gondolatod van, és a többség csak ismétlődő baromság, ami a tudatodban keringve csak idegesít, stresszel.
A buzogányforgatással olyan kihívások elé állítod a tudati erőidet, hogy nem lesz képes hívatlan gondolatokkal foglalkozni.
A figyelmed megérkezik az itt és mostba, és a tevékenységre összpontosít. Ha jól csinálod, úgy érzed, eggyé válsz a buzogánnyal és a mozgással.
A buzogány a barátod: ha nem vagy tökéletesen jelen a buzogányos tornában, a míl eldől, kicsavarodik a kezedből, vagy épp hátba vág. Ez a Csíkszenmihályi áramlásélményéhez nélkülözhetetlen visszajelzés.
Ki mondta, hogy meditálni csak mozdulatlanul ülve lehet?
A buzogányforgatás kellő figyelemmel végezve a tudat gyakorlatává, dinamikus meditációvá válik.
A tudat alapállapota a káosz, a gondolatok össze-vissza merülnek fel. Az összpontosítást igénylő buzogányos edzés felszámolja a pszichés entrópiát, és rendet vág a tudatodban.
Ekkor uralmat érzel a tudatműködésed, és ezáltal a sorsod fölött is.
Gerincvédelem: építs sérthetetlen gerincet!
Egyik vendégem síbalesetet szenvedett, beleütköztek. Két orvos is megerősítette, hogy azért nem lett csigolyatörése, mert az erős hátizmai megvédték. Ő ugyan nem járt még akkor hozzám, de esete jól mutatja, hogy az erős izomzatnak milyen életmentő védelmi szerepe is van.
Fel sem foghatod, hogy a rendszeres nehéz fizikai munkától elszokott core-izomzat mekkora kockázatot jelent egy váratlan pillanatban. Mert váratlan események mindig történnek: síbaleset, autóbaleset, kerékpárbaleset, fellöknek, elcsúszol a jégen vagy megemeled magad.
Esésnél az első védelmi vonalad az idegrendszeri fejlettségedből adódó egyensúlyod. Ha megcsúszol a jégen vagy a fürdőszobában, ügyesen visszahozod magad. (Ezért gyakorlunk instabil párnán és mérlegdeszkán is.) Ha ez sikerül, megúsztad az esést és a csonttörés kockázatát.
Amikor ez nem sikerül, következik a második védelmi vonal, az izomerőd. Ez védi meg a gerincedet az eséskor keletkező váratlan és nagy méretű erőhatástól. Nézzünk szembe azzal, amiről nem szeretünk tudomást venni: a mozgáshiány leépíti az izomerőt és az izomtömeget. Erősítés hiányában észrevétlenül, apránként elolvad a második védelmi vonalad várfala.
Végül már csak a harmadik védelmi vonaladban bízhatsz: a csontjaid sűrűségében. A rossz hír az, hogy a csontritkulás népbetegség. Különösen alattomos, mert nem sem jár fájdalommal, sem más tünettel. Először az ágyéki csigolyákon, combnyakban és a csuklókban jelentkezik.
Az előző képen lévő barbár guggolás sajátossága, hogy sajátos terhelése miatt erős csontokat is épít a gerincben, combcsontokban és a csuklókban. (Tudom, már leírtam, de fontos: a csontritkulás népbetegség, és a buzogány a gyógyszered.)
A perzsa míl elsősorban a második és harmadik körös védelmi erődet építi föl. Azaz megerősíti az izmaidat, és visszafordítja a csontritkulást.
A leépült izomerő és -tömeg visszaszerzése nem csak balesetnél nélkülözhetetlen, hanem a mozgásszegény életmód miatti izomgyengeség okozta derékfájás okait is megszünteti (pl. csigolyacsuszamlás).
Rugalmas erő: amikor az izom- és idegrendszered az életre készül fel
A perzsa buzogány úgy erősít meg, hogy közben az ügyességedet is fejleszti. Egyensúly, szem-kéz kapcsolat, ütemérzék stb. – ezek a koordinációs képességeid.
Vannak gyakorlatok, ahol a két karod mást csinál, középvonalat keresztez stb. Úgy erősödsz meg, hogy az egyensúlyod, ügyességed is fejlődik. Vagy is nem egy erős és esetlenül mozgó tested lesz, hanem erős leszel, könnyed mozgással. Ezeket a képességek kiválóan tudod majd használni harcművészetben, küzdősportban; a zurkhánéban ez a birkózók erőedzése volt. És ahogy már írtam, egy kalimpáló kisgyerek emelgetésére gyors alkalmazkodású rugalmas erőre van szükséged.
Szinte érezni fogod mások elismerő pillantását a szép válladon, karodon
Most, hogy a vállaid mozgékonnyá, erőssé és ellenállókká váltak, beszéljünk arról, miért lesznek szépek is – a karjaiddal együtt.
Akár férfi, akár nő vagy, egy olyan kultúrában élsz, ahol a külső egyre fontosabb. A jó megjelenésűeket önkéntelenül is erényekkel, értékes tulajdonságokkal ruházzuk fel, több figyelmet, tekintélyt kapnak alapból. A jó megjelenésű embereket komolyabban veszik egy tárgyaláson, könnyebben kapnak jobb fizetést, és előnyben vannak párkapcsolati területen is.
Igazságtalan? Igen, mégis így működik az agyunk.
Furcsának tűnhet, de akinek szép a külseje, annak ösztönösen szép személyiséget is tulajdonítunk.
Egy szépen kidolgozott, túlizmoltságot elkerülő vállövi izomzat esztétikus karokkal extra pontokat ad a jó megjelenésednek.
Európa legelhízottabb népe vagyunk, ezért sokan elégedetlenek az alakjukkal. Nem szeretnek tükörbe nézni, illetve szégyellnek levetkőzni mások előtt a strandon.
A buzogányforgatás arányos, szép vállakkal és karokkal ajándékoz meg, melyek másokból elismerést, tiszteletet váltanak ki. Benned pedig az önbizalmat növelik.
A perzsa fabuzogány (míl) forgatás közben szép és látványos a mozgásod
A buzogányforgatásnak nemcsak az eredménye szép, hanem még a folyamata is. Aa perzsa buzogány gyakorlását – haladó szinten – már nézni is öröm.
Az önmagukba visszatérő, majd új utakat találó körmozdulatok haladó szinten olyan simán folynak, mintha egy patakot látnál akadálytalanul csörgedezni.
Amikor már ilyen szemet gyönyörködtetően mozogsz, ez egy jele a magas fokra fejlesztett ügyességednek, koordinációdnak.
A buzogány tehát nemcsak a válladat teszi széppé, hanem a mozgásodat is. Szakmai kifejezéssel élve: fejleszti a mozgási (kinesztetikus) intelligenciádat.
Íme a szép mozgásról egy videó Kaczmarski Tamástól, ahogy a míl forgatásának legjellegzetesebb gyakorlatát bemutatja:
A míl (nehéz perzsa fabuzogány) nem csak egy sporteszköz: egy holisztikus szemléletű kultúra élő követe
A míl egy olyan kort is idéz, ahol a testi fejlesztés, a lelki erényekben való gyarapodás, az erkölcsi-spirituális fejlődés még egységet képzett a mindennapokban.
Maga a szépen erezett faeszköz – melyből nincs két egyforma – is dísze a lakásodnak. Tőlem már kérte el belsőépítész barátom fényképezésre.
Nézni is, kézbe fogni is jó érzés. Ahogy a markodba zárod a míl fanyalét – leírhatatlan az érzés.
Kézzel készített, finomra csiszolt szerves faanyag simul a tenyeredbe. Úgy érzed, mintha arra tervezték volna a kezeidet, hogy buzogányokat forgass velük.
Olyan ez, mint megpillantani egy fát, ahogy az ősszel elsárga levelein átszűrődik az aranyszínű napfény. A természettel való megszakadt kapcsolat azonnal helyre áll – érzed, újra a természet része vagy.
Iratkozz fel hírlevélre, és névnapodon kapsz egy ajándék funkcionális jóga órát, ahol kipróbálhatod a perzsa buzogányt is: