Így érvényesülj sportoktatóként külföldön – egy sikeres pilatesoktató Ománban

Sikeres sportoktató (aerobik, fitnesz, pilates, jóga stb.) akarsz lenni, de félelmeid vannak a pályamódosítástól?
Sokakat ez a félelem annyira gúzsba köt, hogy nem mernek változtatni az életükön.

Pedig az ismeretlentől való félelmed természetes érzés, melyet el tudsz fogadni.
Olvasd el ezt az interjút, és érezni fogod, ahogy csökkennek a kételyeid, és elönt a remény.

Andi Ománban talált új hivatást, és vált valóra gyerekkori álma. Pilatesoktató lett.

A látomás, mely előre vetítette sorsomat

Vallásos nevelést kaptam. Ennek tulajdonítom, hogy úgy éreztem, meg tudom váltani a világot. Jobbá tudom tenni.
Látomásom is a templomhoz kötődik. Itt kaptam a jelet, az energiát és a pozitív szemléletet.

Középiskolás voltam, amikor egy hajnali mise után, ahogy a templomból az iskolába tartottunk, a hosszú úton lecsendesedtek a gondolataim.

Így ért a látomás:

Egy kis csoportot láttam magam előtt, melynek átadok valamit.
Elöntött az átélés, hogy milyen jól érezném magam egy  helyen, ahol közvetíteni tudnék valamit ennek a kis csoportnak.

Valamit, ami belőlem jön. Amit én tudok.
Amiről azt gondolom, hogy másoknak jó, és tovább tudják vinni.

 

Sokáig hordoztam magamban ezt a képet Erdélyből.
Nem gondoltam volna, hogy Ománban válik valóra.

Nemcsak az istenhittől, hanem anyámtól, nagyanyámtól is elfogadó, pozitív szemléletet kaptam.

 

„Andikám, nem kell siránkozni. Tenni kell a dolgodat.”

Bármikor látok akadályt magam előtt, mindig nagyanyám e szavai csengenek a fülembe. Mert semmi nem oldódik meg, ha nem teszel érte.
96 éves koráig élt, és a mostoha körülmények ellenére sohasem hallottam panaszkodni. Sohasem láttam boldogtalannak vagy elégedetlennek.

Mert egyszerűen elfogadta, hogy a Fennvaló (Isten) ezt az életet, ezt a sorsot szánta neki.

Ámulok azon a szorgalmon, amit nagyanyámtól láttam.

Olyan nem volt, hogy ne lett volna ebéd mindennap. Mindennap mindent megcsinált. Mindig tudta, mi a dolga.

Mert egyszerűen elfogadta, hogy a Fennvaló (Isten) ezt az életet, ezt a sorsot szánta neki.

Háziasszonyként élt, és maximumot nyújtott.

Három családot is ellátott: főzött, varrt.
Németországból rendelt divatlapot, és szótárral fordította a mintát, úgy varrt.
Ha elakadt, varrónőktől kért segítséget.

Amikor meghalt, hazajöttem a temetésére.
Holttestét meglátva erőt éreztem benne. Jó volt ránézni a holttestére.

Honnan jött az ereje?

Mert egyszerűen elfogadta, hogy a Fennvaló (Isten) ezt az életet, ezt a sorsot szánta neki.

 

Amiről érzed, hogy a Tied, abból mindent ki kell hozni – így írhatnám le nagyanyám erejét

Nagyanyám erejét tovább vittem.

Sokáig azt hittem, hogy nagycsalád az utam, sok gyerekkel.
De rájöttem, van egy ennél is mélyebb érzés.

Szeretném az oktatással az egészséges életmód hitét erősíteni másokban.

 

2011: Megérkezés Ománba – nőként egy muszlim országba

Otthagytuk a régi életünket, lenyestük az ágainkat. Lecsupaszodott minden. Ez lehetőséget adott, hogy kiderüljön, hogy mi az érték, és mi nem az. Mit kell magammal vinnem, és mit nem.

Az első félév az ágak újranövesztéséről szólt. A gyökereim megvoltak, de új ágak kellettek. Teljesen új helyen, új körülmények között kellett érvényesülni.

Elkezdtem magamat újra felépíteni.

 

Pilates

Itthon már pilateseztem.
Először Csíkszeredán egy lányhoz jártam, 2007-8. körül, amikor egy nyáron hazamentünk. Ez nagyon megfogott.
Aztán a pilatest Budapesten folytattam, de nem találtam olyan oktatót, mint Csíkszeredán. Azért eljárogattam órákra.

Ománban is kerestem a mozgást, célirányosan a pilatest. Már egy évet jártam, amikor egy órán bevillant, hogy én ezt jobban tudnám csinálni.

Mindenképp szerettem volna valamit csinálni.

Feleségként, háziasszonyként mentem ki, csak képtelen lettem volna otthon ülni, és semmit sem csinálni.

Fel is vetettem Zolinak (a férjem):

– Mit  szólnál, ha pilatesoktatással foglalkoznék?

 

Minden sikeres nő mögött egy támogató férfi áll – tartja a jól ismert mondás

– Jó, támogatom, de indulj el ezen az úton.

Kételkedtem,vajúdtam. Zoli azt mondta, ha vágyam kitart egy évig, akkor tényleg akarom.

Zoli lelkiekben nagyon sokat segít. Erősíti az önbizalmamat.
Az én irányom a jó irány – mindig azt mondja.

A kreatív anyagokat is ő készíti, amit kitalálok, megvalósítja.

Amikor tanfolyamra megyek, vigyáz a gyerekekre. Neki ez nem teher.

Anyagilag is sokat segít.
Az alaptanfolyam díját, útiköltségét nem tudtam volna nélküle kifizetni.
A továbbképzésekre sem kell megvárni, míg összegyűjtögetem a pénzt. Így sokkal gyorsabban tudok haladni.

A legtöbbet mégis abban segít, hogy elfogad az én ütememben.
Ő gyors megvalósító, sokkal gyorsabban tudna haladni.

Amikor később eljutott Kanadába, meglátogatta a Stott Pilates fő központját.
Belesett az órákra, és megállapította, hogy akárhová mennék, megállnám a helyemet.
Jólesik a dicsérete és elismerése.

 

Magyarországon végeztem a Stott Pilates tanfolyamot

Amint eldöntöttem, hogy akarom, elkezdtek jönni a támogató energiák.

Utánanéztem, hol tudok Magyarországon tanfolyamot végezni.
A kedvezőbb anyagi feltételek miatt választottam Magyarországot.

Pont indult egy olyan tanfolyam, amit a csíkszeredai lány is végzett.
Így a Stott Pilates rendszere szerint tanulhattam.

Az első Ománban töltött év után hazajöttem, és elvégeztem a pilatesoktatói képzés alap és középhaladó szintjét (talajpilates).
A gyerekek addig  a nagyszülőknél voltak.

A vizsgán nagyon izgultam, alig kaptam levegőt.
Az oktató nagyon pozitív volt, ösztönzött, ilyet még nem is tapasztaltam.
Azt nézték, miben vagyok jó, nem azt, amit nem tudok.
Elmondott 5 jót, és hogy miben kellene javítani.
De nem azt, hogy mi volt rossz. Leomlott az összes görcs, úgy éreztem, mintha téglák esnének le rólam.

A tanfolyamról úgy engedtek el, hogy gyakorolnunk kell az oktatást.

 

Valamennyi kezdeményező és alkotó cselekedetet illetően egyetlen alapvető igazság létezik:

Abban a pillanatban, amikor valaki határozottan elkötelezi magát, a Gondviselés is működésbe lép.
Minden lehetséges dolog, amely különben soha nem is történt volna meg, megtörténik, csak azért, hogy a segítségünkre legyen.
E döntés által események egész áradata indul el, aminek eredménye számos olyan előre nem látott véletlen, találkozás és anyagi segítség lesz, amiről eddig az ember álmodni sem mert.

Ha képes vagy valamire, vagy úgy gondolod, hogy képes leszel, kezdd el!
A merészség önmagában hordozza a zsenialitást, a hatalmat és a mágiát.

Állj neki most!

J. W. Goethe

 

A kérdés az volt, hogy elindulok-e a csomaggal a kezemben, vagy sem

Önbizalomhiány miatt húztam volna az időt, de Zoli azt mondta, ha nem kezdem el, elfelejtem a tanultakat.
Zoli kirúgott az ajtón, hogy most kezdjek.

Nehezítő körülmény volt, hogy magyarul tanultam a tanfolyamon, de angolul kellett tanítani.
Segített viszont, hogy akiket tanítok, nekik sem mindenkinek anyanyelve az angol, nekik is idegen nyelv.
A szavak megtanulásához 1 hónap kellett.

Nagyon izgultam az elején.
Mindig azt hittem, nem leszek képes kiállni az emberek elé.
Annak ellenére, hogy gyerekkoromban erről álmodtam, állandóan sportoltam, és tudtam szórakoztatni az embereket.

 

Az első fél évben sokszor egyedül ücsörögtem a teremben

Egy női wellnesz klubba jártam edzeni. Ott kérdeztem meg, oktathatok-e pilatest.
Igent mondtak. Mikor szeretnéd? – kérdezték.

Két új órát kaptam.
Szóltam a magyar ismerőseimnek, hogy ha akarnak, jöjjenek, hogy ne teljesen ismeretleneket tanítsak.
A magyar lányokkal szerencsém volt, mert támogattak, jöttek az órámra.

Tudtam, hogy a vendégkör felépítéséért a termen kívül is tenni kell.

Ezért a gyerekek iskolájába raktam ki szórólapot.
Önkéntes oktatónak is elmentem egy önkéntes edzőterembe, heti egyszer, hogy megismerjenek.
(Utólag ez is jó döntésnek bizonyult, mert sokan onnan jöttek át a fizetős óráimra.)

Jó fél évig nem nagyon volt ember az óráimon.
Az elején 1-2 ember jött, de előfordult, hogy egyedül ücsörögtem a teremben.
Szépen lassan azonban beindult a gépezet.

Szakmailag is változtam. Kezdetben nagyon ragaszkodtam a tankönyvi anyaghoz: ez volt az én kis Bibliám.
Aztán az erdélyi lány hatására elkezdtem szabadabban felépíteni az órákat.
Felszabadultam, és elkezdtem játszani a test izmaival, az 5 alapelvet megtartva.

1. Légzés
2. A gerinc megfelelő tartása
3. A medence megfelelő tartása
4. a vállöv megfelelő tartása
5. A bordakosár megfelelő tartása

 

Egy év után a másik tanártól elkezdtek átjönni a vendégek

Arra jöttek rá, hogy őket nézem, és nem az én performanszom az óra.
Az ember beleviszi a személyiségét az órába. Itt jön át, hogy át akarok adni valamit.
Azt szeretném, hogy úgy menjen ki az óráról, hogy kapott valami.

Érezze, hogy abban az órában odafigyelnek rá. Emberként van jelen.
Kérdései meghallgatásra kerülnek, és törekszem a megoldásukra.
És ott a humor is.

A másik oktató, akitől elpártoltak a vendégek, éretten kezelte a helyzetet.
Érdeklődni kezdett. Nem lett féltékeny, tanulni akart.
Javasolta, tegyük össze a tudásunkat. Így is lett.
Egymásnak tartottunk órát heti egyszer.

 

Két év után már reklám se kellett

A rendszer elérte az önfenntartást, és az új vendégek ajánlás útján érkeztek.
Az önkéntes teremből is átjöttek a fizetős órákra.
Az önkéntes edzőterem vezetősége jelezte,hogy a vállalat dolgozóinak is tartsak fél órás edzést ebédszünetben.

Ez volt az irodai pilates.
A piros gurulós székükre dolgoztam ki gyakorlatokat.

Ez volt az irodai pilates, piros gurulós széken. Vittem a karikát, szalagot, és burkában tornáztak az irodában.

 

Az Ománban lakó nők úgy élnek, mint a méheknél a herék

Sem az arab, sem az ott élő külföldi nők nem mozognak. A mozgás egyszerűen nincs jelen az életükben.
Legfeljebb a bevásárlóközpontban vagy a tengerparton sétálnak, de egy óra után már fáj a hátuk, nyakuk.

Az arab nők számára a mozgás mintha tabu lenne.
Természetesen nem az, de a kultúrájukban nem jelenik meg a sport.
Nem lehet őket motiválni, és nehéz kimozdítani őket kényelmes, nyugis életmódjukból, mely az éghajlatnak is betudható.
A heti egy irodai pilatesnél fél évig tartott a kitartásuk. Föladták.
Inkább ide mennek, oda mennek. A rendszeres óra már teher volt számukra.

 

A második évtől szakmailag megerősödtem, és bővültek az óráim

Az első két évben nem tudtam tanulni, mert olyan vízumom volt, hogy Zoli nélkül nem utazhattam.
A második év után eljutottam Dubaiba a helyi oktatóképző központba, ahol megnyílt egy másik dimenzió.

A harmadik évtől elment a másik pilates oktató a munkahelyemről, és átvettem az órákat.
Ekkor itt már 4 órát vezettem, és a létszám is jól alakult. A kilencfős teremben sokszor 15-en voltak.

Egyéni órákat is elkezdtem vállalni.

Négy év eltelte után már napi 3 órát tartok. Később ez az óraszám tovább nőtt.

Amikor napi 5-7 órát elértem, éreztem, ez már sok. A mennyiség a minőség rovására ment, és ez nem az én utam.
Szeretem, ha vendégeimre tudok figyelni, hiszen azért jönnek, hogy érezzék a változást, javuljon a testtartásuk, nőljön az önbizalmuk. Fejlődjön, nyíljon ki.

Ezért elkezdtem lecsökkenteni az óraszámot.
Úgy döntöttem, inkább csak nők jöjjenek. A férfiak munka után értek rá, nekem pedig nem voltak megfelelőek az esti órák.
Túlságosan igénybe venné az egész család dinamikáját, szerkezetét. Úgy éreztem, elég délelőtti órákat tartanom.

 

Páros pilates: a nők elhozták férjeiket, és a párok versengeni kezdtek egymással

A hozzám járó nők kitalálták, hogy elhozzák a férjeiket.
Rugalmasan alkalmazkodtam a felmerülő valós igényhez, és helyet foglaltam a női wellnesz klubban, ahol a csoportos óráimat is tartottam.
Mivel a főbejáraton férfi nem mehet be, a férfiak a hátsó bejáraton jutottak be a kisterembe, ami külön van.
4-5 pár vett részt a heti egyszer tartott foglalkozáson.

A nők rájöttek, hogy a heti egy alkalom nem elég, ha fejlődni akarnak. Heti kétszer kezdtek járni.
Férjeiknek nem volt erre idejük a munka mellett, emiatt a nők gyorsabban fejlődtek.
Sikerükön felbuzdulva szívatni kezdték a férjeiket. Vicces óra volt.

Egy évig tartott a páros foglalkozás.
Aztán rájöttem, a páros rendszer nem működik, külön kell választanom a nemeket.

A férfiak megerősödtek, és többet akartak.
Elkezdtek súlyzózni is, a pilates már nem volt nekik elég.
A férfiak megértek a nagyobb terhelésre, a nők még nem.

Akkor éreztem, hogy más a testük, más az egójuk.
Jobban lehet őket hajtani; több gyakorlatot tudtam tenni az egy órába.
Annak ellenére, hogy leizzadnak, úgy mennek, el, hogy jól érezték magukat.
Sokkal kitartóbbak, mint a nők.
Nem adják fel.

 

Az anyukák gyerekeiket „kamaszpilatesre” küldték

Az iskolában a 11-12. évfolyamnak (16-18 évesek) nincs tornaórája.
Hatalmas hiba lenne a fejlődő szervezetet nem edzeni, ezért az előrelátó szülők magánúton pótolták a hiányt.

Külön csoportba szerveztem a 4 kamaszlányt. Külföldiek voltak, nem arabok.
Őket már az otthonunkban oktattam, heti kétszer. Van egy üres szobám, amit berendeztem tornateremnek.
Egyébként létrehoztam hasonló emberekből álló csoportokat, őket hoztam haza.
Jó eredményeket értünk el. Egyiknek például a farokcsontja fájt, nem tudott ülni.
Ahogy farizmai erősödtek, úgy tudott egyre jobban ülni.

Két évig jártak.

 

„Andi, tartanál relaxációt?”

Valamiért szerették a hangomat, ezért felkértek, tartsak relaxációt.
Nem tanultam ilyet, de azt meg tudom csinálni, amit a kismama jóga órán tanultam annak idején.
Vettem könyveket, elindultam.
Az órák végére tettem a lazítást, először 10 perceseket, aztán kérték, legyen hosszabb, 20 perces.

Ki mondta, hogy egy pilatesórát ne lehetne lazítással zárni? Főleg, ha a vendégek ezt kérik.

 

Jövőbeli céljaim egyike a teljes tudásanyag megszerzése

Azt szeretném, hogy a Stott Pilates képzés összes lépcsőfokát végigjárjam.
Most egyes szinten vagyok, még három van. A végén már oktatókat is lehet képezni.

Az órák mellett kis műhelyeket is akarok tartani, hogy az emberek testtudatosabbá váljanak.
Hogy ne úgy tekintsenek a saját testükre, mint egy idegen anyagra.

Szeretnék egy kis saját stúdiót is.

Mindeközben fontos összehangolni a gyereknevelést és a munkát. Szeretném, hogy lássák a gyerekek, van saját életem.
Lássák, hogy van célom, amiért tanulok, teszek. Lássák a nehézségeket is, amíg eljutok valahova.

Úgy érzem, életem végéig tudnám csinálni a pilatest.
Piackutatóként tizenakárhány évet dolgoztam, de már nem tudok egy helyben ülni.

 

Az oktatás által magabiztosabbá váltam

A sikereknek köszönhetően lassan elhittem, hogy amit csinálok, az tényleg jó.

Megtanultam, hogy hibázhatok. Korábban nehezen engedtem ki magamból olyat, amit még nem gondoltam tökéletesnek.
Mára elfogadtam, hogy nem baj, ha hibázok, hiszen a hibázás emberi dolog.

Tudatosabb beszélő lettem.
Sokkal többet figyelek arra, kinek mit, hogyan és miért mondok. Ha mondok valamit, annak van célja és értelme.

Sokkal jobban figyelek magamra és másokra.
Amúgy inkább megfigyelő vagyok, nem beszélek sokat.
Azt tanítom a gyerekeknek, hogy mivel két fülünk és egy szájunk van, hallgassanak kétannyit, mint amennyit beszélnek.

Soha nem gondoltam, hogy negyven felett újat fogok tanulni. Örömmel tölt el a tanulás.

Kell ennél több?

 

Andi sikerének titkai

1, találj egy utat magadnak, amiben hiszel és amit szeretsz

2, keress egy jó iskolát, képzést, mentort

3, kezdj el dolgozni már ismert helyeken

4, építsd a piacodat, hirdess

5, légy nyitott: alkalmazkodj a piaci igényekhez

6, képezd magad tovább

7, legyél következetes, és gondolkozz hosszú távban

8, adj több értéket, mint más

9, ha valami nem megy, mert kérni és tudj elfogadni segítséget

10, szeresd a vendégeidet, akik megtisztelnek a bizalmukkal

Ismételd meg ezeket a pontokat, és építsd fel a vendégkörödet Te is.